Ha Tae & GeunJae

Kikaptam a kezéből a pisztolyt és úgy hallgattam, amit mondott. Ha nem erről lenne szó, még tetszett is volna határozott kiállása, de most kicsit sem.
- Na ide figyelj, ha itt valaki kioktatásra szorul az te vagy, amit meg is fogsz kapni! Szóval aggódj magad miatt, én meg majd csinálom a dolgom!
Felvettem a kabátomat és elraktam a fegyvert. Legszívesebben betettem volna a szekrénybe, de nem most akartam a tudomására hozni, hogy nekem is van egy, mégpedig nem árt ha van, mivel fogalmam sincs, mit tervez pontosan.
- Induljunk! - nyitottam ki az ajtót.

folyt.: Utak

-Rendben.- tudtam, hogy nem fog engedni a makacsságából. Átnyújtottam neki a pisztolyt, de mielőtt elvette volna még hozzá tettem- De azt csinálod amit mondok. Úgy, ahogy és akkor, amikor mondom. Nincs egyéni akció. Nem rontunk a gyanús embereknek. Ők apám üzlettársai. Jah, és próbálj meg lehiggadni. Forrófejjel nem lehet ezt csinálni és nem akarom, hogy bármi bajod essen.-néztem rá határozottan. Azért egy kicsit örültem, hogy velem jön. Fogalmam se volt, hogy mi lesz a csomagban, de nem is akartam tudni. Viszont az kicsit aggasztott, hogy egy kezdővel megyek. Akármilyen szempontból nézzük nem hiszem, hogy csinált már ilyet.

- Remélhetőleg? Belegondoltál te már abba, hogy mennyire a tűzzel játszol? Vagy neked teljesen oké, ha meg kell lőni valakit? Vagy ha téged találnak el? - próbáltam aránylag visszafogni a hangom, nem sok sikerrel. - Add ide! - tartottam ki a kezem a fegyveréért. Eszem ágában sem volt elengedni vele. Lehet nincs sok közöm hozzá, hogy mit csinál, de a tanára vagyok, elvehetek tőle egy ilyen eszközt. Még jelentenem is kéne, persze az kizárt.
- Elmegyek veled, és a közelben leszek, ha azt szépen ideadod! - mondtam, mivel láttam rajta, hogy nem akar tőle megválni.

-Apám hívott!- néztem rá dühösen és kirángattam a vállam a kezéből- Szeretné, ha elintéznék valamit. Remélhetőleg nem lesz rájuk szükség, de ettől nagyobb biztonságban érzem magam.-mutattam a zsebemre.
Amikor láttam, hogy nem enged, könyörgőre fogtam.
-Kérlek, ígérem, vigyázok magamra. Egyáltalán nem veszélyes. Csak el kell vinnem valamit a fiúknak. Lerakom és jövök vissza.- könyörgőn néztem rá- Kérlek.

Gyorsan lerakta, majd a nappaliba ment, ahová követtem. A táskájához ment, és habár háttal állt nekem odébb léptem és megpillantottam, egy fegyvert, amit zsebre vágott, majd nyúl egy kisebb tokért, amiben valószínű kés volt. Annyira ledöbbentem, hogy elment mellettem, mire képes voltam megmozdulni. Ekkor azonban dühösen megragadtam a vállánál és magam felé fordítottam. Nem gondolkoztam hirtelen, de szerencsére az egészségeset fogtam meg.
- Mégis mit képzelsz, hova mész azokkal? - förmedtem rá. - Egyáltalán mit keres nálad egy fegyver? - Nem kellett volna annyira meglepnie ennek, azok után, amiket hallottam róla, de amit megtudtam róla ez alatt az egy nap alatt, valahogy reménykedni kezdtem, hogy nincs benne annyira vészesen a dolgokban.

Kelletlenül elengedtem és felvettem a telefont. Apu volt az. 
-Szia apu.-mondtam a telefonba- Hogy vagytok?
-Remekül, de most nem erről van szó. Szeretnélek megkérni egy szívességre. Emlékszel még Ga Neum Kuera? Át kéne venni tőle egy csomagot és elvinni a fiúknak. Ők tudják mit kell tenni vele.
-Rendben.-mondtam kelletlenül és letettem. Odaléptem a táskámhoz és kivettem a titkos rekeszéből a pisztolyomat, amit zsebre vágtam. Elraktam még egy kisebb tőrt is, majd KangJae felé fordultam.
-Most el kell mennem egy kicsit. Nemsokára jövök.-mondtam és elindultam az ajtó felé.

Még időben abbahagytuk a csókot szerencsére, különben nem tudom meddig bírtam volna visszafogni magam, így is csak az járt a fejemben, hogy a derekánál megragadva az asztalra ültetem, és tovább ízlelgetem finom ajkait, majd megszabadítom ruháitól és felfedezem testét. 
Kipirult arcára pillantottam, ami cseppet sem könnyített a helyzetemen. Érezni akartam magamon, de hiába tudtam, hogy nem szabad, az elengedése se ment. Épp kezdtem volna feladni, és sutba vágni minden tartózkodásomat, amikor megcsörrent a telefonja, ez felért most egy kis hideg zuhannyal.
- Menj, vedd fel! - mondtam rekedtes hangon, miközben elengedtem.

Egyik kezemmel beletúrtam a hajába, a másikkal átkaroltam a nyakát. Viszonoztam a csókját, majd mikor egy kicsit elhúzódott közelebb húztam magam, ráhajtottam a fejem a vállára és lehunytam a szemem. Olyan szorosan öleltem, hogy, ha akarna se tudott volna eltolni magától. Egy idő után kicsit eltoltam magamtól, pont anyira, hogy az arcunk egy vonalban legyen és nyomtam egy puszit a szájára. Nekitámasztottam a homlokom a homlokának és mivel tudtam, hogy elpirultam, lehunytam a szemem.

Gondolkozni kezdtem, mi lenne az a film, ami érdekelné, de nem jutott sok minden az eszembe. Kezdjük ott, ez csak egy ostoba ötlet volt, hiszen legszívesebben mást csináltam volna.
- Milyen stílusúakat szeretsz? - kérdeztem, majd mivel végeztem megfordultam.
Ott állt közvetlenül mögöttem, bátortalanul feltartott kezekkel, és csillogó szemekkel nézett fel rám. Miért veszi el ennyire az eszem? Suhant át az agyamon, ahogy megfogtam egyik kezét, és még közelebb húztam. Ujjaim hajába túrtak, majd lehajoltam megcsókolni. Ajkai készségesen váltak szét, és forrtak össze enyémekkel. Gyengéden játszadoztam puha szájával, majd egyre jobban feltámadt bennem a vágy. Karjáról a kezem derekára csúszott és szorosan öleltem magamhoz.

-Igen.-válaszoltam.
Miközben mosogatott gondolkoztam, hogy mit nézzünk. Mivel nem nagyon ismertem hű de jó filmeket és nem jutott eszembe olyan, amit meg akarok nézni, gondoltam majd ő választ.
-De válassz te, mert én nem tudom mit nézzünk.- álltam fel a székről és mögé léptem. Itt megtorpantam. Tudtam, hogy nem lenne szabad, de késztetést éreztem, hogy átkaroljam. Kinyújtottam a kezem, de végül nem öleltem át. Ott tartottam a kezem tőle fél centire és teljesen le voltam fagyva.

Elmosolyodtam, hiába nen árulta el,  valószínűleg valami jóra gondolt.
- Ugyan, legalább nem unatkozok. 
Magamhoz szorítottam. Ha már nem csinálhatok semmit, legalább ölelni tudom.
- Gyere egyél egy kicsit! - mondtam, de ennek ellenére nem mozdultam meg, csak pár perc múlva.
Miután ettünk gyorsan neki álltam elmosogatni.
- Mit csináljunk? Akarsz filmet nézni?

-N-nem é-érdekes.-mondtam és még jobban elpirultam, ha ez egyátalán lehetséges. Próbáltam eliszkolni, de szorosan tartott. Úgyhogy átkaroltam a nyakát és a vállába fúrtam a fejem.
Nagyon jó illata volt. Beszívtam az illatát és jó nagyot sóhajtottam.
-Sajnálom, hogy ennyi gondot okozok.-súgtam a fülébe és lehunytam a szememet.

- A Tűz és jég dalát - válaszoltam, majd gyengéden odanyúltam és magam felé fordítottam a fejét. - Ne próbálj ilyenkor elbújni - mondtam mosolyogva. - Elbűvölő vagy - cirógattam meg az arcát, majd nem bírva a kíváncsisággal megkérdeztem: - Mire gondoltál? 
Előrehajolva a derekánál fogva az ölembe húztam.

Eltelt egy pár perc mire magamhoz tértem. Amikor eljutott az agyamig a kérdése, akkor megrárztam a fejem.
-Nem, köszönöm.- mondtam és felálltam. Odamentem hozzá és leültem vele szemben.
-Mit olvasol?- kérdeztem és rámutattam a könyvre. Elkézeltem, ahogy szemüvegben ül a könyvárban és a könyveket bújja. Elég jól nézett ki szemüvegben. Egy kicsit éreztem, hogy elpirulok ezért elfordítottam a fejem egy kicsit, hátha így kevésbé látszik.

Pár perc múlva azt vettem észre, hogy elaludt, így felálltam és visszamentem a konyhába befejezni a főzést. Mikor végeztem még mindig nem kelt fel, de nem zavartam helyette leültem az egyik fotelbe egy könyvvel, hadd pihenje ki magát. Néha azért megtapintottam a homlokát, na meg nem tudtam ellenállni, hogy ne simogassam meg az arcát, de nem tűnt túl forrónak, így valószínű tényleg az lesz, amit mondott és hamar rendbe jön.

- Oh, felkeltél? - néztem fel a könyvemből, amibe bele is raktam a könyvjelzőt és leraktam. - Hogy érzed magad? Kérsz valamit? - támadtam le egyből.

-Nem.- válaszoltam- Estére elmúlik. Volt már ilyen. Elég gyakran előfordul. Csak pihennen kell egy kicsit.
Lehunytam a szemem és elaludhattam, mert amikor kinyutottam a szemem már sötétedett. Határozottan jobban voltam.

Felálltam, hogy elinduljak vissza a konyhába, de elkapta a kezem, ezért leültem mellé a kanapé szélére.
- Rendben - mondtam, majd szabad kezemmel megnéztem a homlokát, mert ahogy fogta a karom a keze elég melegnek tűnt, és tényleg forróbbnak érződött, mint a kocsiban. - Egy pillanat és visszajövök - szabadítottam ki magam gyengéden, majd egy perc múlva újra ott voltam hideg vizes kis törülközővel, amit a homlokára raktam. - Szeretnél bevenni gyógyszert?

-Köszönöm.-mondtam- Nem túl jól.
Nehezen,de feltápászkodtam és elkezdtem kortyolgatni.
Amikor megittam visszaadtam a bögrét, de mielött viszaindulhatott volna elkaptam a kezét.
-Maradj itt egy kicsit velem.- kértem és ismét eldőltem még mindig fogva a karját.

Park

Lefeküdt, én meg gyorsan nekiálltam egy könnyű, zöldséges levest csinálni, ami nekem mindig segített. Közben egy teát is elkészítettem, amit miután az ételt felraktam főni bevittem neki.
- Hogy érzed magad? - kérdeztem leülve a dohányzóasztalra és átnyújtottam a bögrét. - Óvatosan, mert meleg.

Park

-Oké.-mondtam és elvacogtam magam a kanapéig.
Fogtam egy pokrócot, amibe belebugyoláltam magam és úgy ülltő helyemben eldőltem. A lábam még lent volt a földön, a törzsem elég érdekes pozícióban meg volt csavarodva és a fejem pedig az éppen útba eső párnán landolt. Így néztem az oldalra dőlt szobát és azon gondolkodtam, miért nem lehetünk együtt.

- Persze - bólintottam és elindultam arra, amerről elvette. Kicsit furán éreztem magam, hogy női ruhák közt keresgélek. Bár ennek inkább az adott helyzet volt az oka. Mégis mi a fene ütött belém? Úgy viselkedek, mint egy idióta gyerek, nem gondolkozó felnőttként. Azzal is ostobaság volt nyugtatnom magam, hogy lesz egy jó hétvégém, mert csúnya következményei lehetnek. Ennek ellenére sokkal rosszabb volt arra gondolni, hogy valami idegen helyen, egyedül tölti ezt az időt. Miért aggódok én ennyire miatta?
Megráztam a fejem, mintha ezzel kirázhatnék pár kérdést a gondolataim közül, aztán a megtalált ruhadarabbal elindultam vissza a fülkéhez.
Mint egy pár, gondoltam szórakozottan. És még valami programot is ki kéne találnom ez utánra. Ez szerencsére meg is lett, míg öltözködött. Mellesleg szerencsére, hamar kiválasztotta a fekete csipkés felsőt, így véget is vetve a vásárlásnak.
- Meg is van a következő állomás - mosolyogtam rá, miközben kifelé mentünk az üzletből. 
Többet nem árultam el neki, csak beültünk a kocsiba és elindultunk. Útközben semleges dolgokról beszéltünk, nem akartam most rákérdezni azokra, amikre egyébként nagyon kíváncsi voltam, féltem elrontaná a hangulatot.
Egy bő fél órás út után meg is érkeztünk a kedvenc helyemre Seoulban, egy nyugis, folyó melletti parkba.

folyt.: Park

Amikor megérkeztünk a plázához kiszálltunk a kocsiból és célba vettük az első ruhaboltot. Levettem két pólót ami tetszett és GeunJae felé fordultam.
-Ezeket felpróbálom.-mondtam és bementem az öltözőbe.
Felvettem az elsőt, ami elöl egyszerű fekete volt, de a háta és a válla csipke volt. sajnos kicsit nagy volt, úgyhogy kiléptem és megkérdeztem:
-Tudnál nekem hozni ebből egy kisebbet?

Folyt.: Park

- Oké - egyeztem bele, talán nem a legnagyobb lelkesedéssel, hiszen nem vonzott egy lánnyal való vásárolgatás ötlete. - Viszont akkor gyorsan átöltözök - mosolyogtam rá, majd bevonultam a szobámba és lecseréltem alvós ruháimat utcaira.
- Indulhatunk is - tértem vissza hozzá, majd lementünk a kocsimhoz. A lift megint sokkal kisebbnek tűnt, mint máskor. De próbáltam magam visszafogni, hiszen ha letámadom már az elején, azzal nemhogy segítek bármit a dolgon, csak rögtön elrontom.

Meglepett az őszinte válasza, de igaza volt.
-Venni egy pólót,amit feltudok venni holnap. Nem lehetek egész nap a melegítőfölsőmben.-mondtam. 
Utáltam ruhát venni. Szétuntam az agyam a próbálgatás és válogatás közben.
-Utána csináljunk valamit amit te szeretnél.-tettem még hozzá és rámosolyogtam.

- Őszintén? - álltam én is fel és a hajamba túrtam. - De, valószínűleg lesz belőle valami baj, csak kérdés, hogy melyik verzióban következik be. - Arcából ítélve, lehet nem kellett volna ennyire őszintén bevallanom. Így gyorsan válaszoltam a másik kérdésére. - Nem is tudom, esetleg van valami, amit szeretnél csinálni?