Kang GeunJae & Kim Ha Tae

Miután elvette a kezét én is megnéztem, nem vészesen, de melegebb volt, mint amilyennek lennie kéne.
- Egy kicsit lehet - mondtam mikor elhúztam a kezem. - Csinálok majd valami meleg levest, rendben? - Reméltem, hogy csak kicsit meghűlt, nem betegszik le komolyabban. 
Egyenesen hazahajtottam, gyógyszerem is van otthon szerencsére, ha kéne, mert fogalmam se volt, hol van nyitva gyógyszertár hétvégén.
- Ha szeretnél lefeküdni egy kicsit, csak nyugodtan - mondtam neki, mikor megérkeztünk.

folyt.: GeunJae háza

-Nehem.-mondtam-Csak menjünk valami meleg helyre.
Egyre jobban fáztam. Éreztem, hogy remegek is, de mivel zsebre vágta a kezét gondoltam, hogy nem áll szándékában se átölelni, se megfogni a kezemet, így mögötte kullogtam. Amikor odaértünk a kocsihoz beszálltam, de semmivel nem volt jobb. GeunJae láthatta rajtam, úgyhogy feltekerte a fűtést.
-Köszönöm, amúgy az lehet, hogy lázas vagyok?- kérdeztem még mindig vacogva és a homlokomra tettem a kezem, hogy megnézzem meleg e- Hmm. Nem hiszem. állapítottam meg végül, de lehet, hogy csak a kezem meleg.

Folyt.: GeunJae háza

- Dehogy, hiszen mondtam is, hogy szólj - mondtam felállva, majd segítettem neki is, azonban amikor már talpon volt, elengedtem a kezét, a sajátomat pedig zsebre dugtam. Szerettem volna megfogni a kezét, de az lesz a legjobb, ha amennyire tudjuk visszafogjuk magunkat, már így is túlságosan előreszaladtunk. És ha már tanár-diák kapcsolatot nem is nézzük, egy fiatalabb lánnyal nem szívesen ugrottam volna fejest a testi dolgokba egyből, mint ahogy a velem közel azonos korúakkal szemben ez nem tűnt rossznak.
- Szeretnél még menni valahova? - kérdeztem, miközben beültünk a kocsiba.

-Maradjunk még egy kicsit.-mondtam és a vállára hajtottam a fejem. 
Ahogy átölelt azt a látszatot kelthettük, mintha egy pár lennénk. Ezen elmosolyodtam. Lehunytam a szemem és elképzeltem, ahogy kézen fogva sétálunk.
Kezdtem egyre jobban fázni így még szorosabban hozzábújtam. Így kicsit jobb volt, de még mindig nagyon reszkettem.
-Figyelj,-néztem rá-nagyon megharagszol, ha most azt mondom, menjünk. Nagyon fázom.

Elképzeltem, ahogy fiatalabban énekel, biztos nagyon édes volt. Viszont a folytatástól kicsit elszomorodtam. Szóval akkor a pénz miatt sodródott bele a családja, legalábbis említettek valamit az apjáról. Ez még egy fokkal elfogathatóbbá tette a dolgot, nem úgy mint az esetemben, aki csak izgalomra vágyott. Azonban mindig úgy gondoltam találhatnának valami más módot is rá az emberek, hogy megoldják a gondjaikat.
Rossz volt a kicsorduló könnyeit látni, szerettem volna segíteni neki, de hirtelen semmi ötletem nem akadt. Helyette közelebb csúsztam hozzá, szintén felülve. Levettem a kabátom, ráterítettem és átöleltem, amire még egy másik jó indokot is adott így.
- Ha akarsz sétálhatunk, vagy elmehetünk, ha nagyon fázol.

-Nem is tudom.-mondtam-Már kiskorom óta nagyon szeretek énekelni. Végül anyu mondta, hogy próbáljam meg a felvételit.
-elmosolyodtam- Emlékszem, amikor anyunak énekeltem. Akkor még nagyon szegények voltunk és úgy próbáltam némi pénzhez jutni, hogy kiálltam az utcára énekelni. Aztóta nagyon sok minden változott.-ekkor legördült egy könnycsepp az arcomon. Gyorsan letöröltem és felültem.- Most, hogy mondtad elkezdtem fázni.- kuporodtam össze.

Kang GeunJae háza

Nem tudtam, mennyire szereti az ilyen helyeket, így nagyon örültem, mikor azt láttam, hogy tetszik neki. Mosolyogva figyeltem lelkesedését, annyira életteli és bájos volt. Néha úgy éreztem, belőlem ezek már teljesen kihaltak, ám most a jelenléte előhozott egy kis önfeledt boldogságot a még gond nélküli időkből.
- Nem fogsz megfázni? - kérdeztem megállva felette, de aztán én is lefeküdtem mellé. - Na és hogy jött az éneklés? - törtem meg a pár percnyi némaságot.

Kang GeunJae háza

-De szép!-szálltam ki a kocsiból- Nézd kiskacsák!-mutattam az előttünk elhaladó kacsacsoportra. 
Gyönyörű volt a park. A folyó és a szép zöld fű, na meg a növények és a kék ég egyszerűen elképesztő volt. 
-Gyere.-intettem neki. GeunJae mögöttem jött jóval, mivel én előre rohantam. Miután beért felé fordultam.
-Feküdjünk oda a fűbe.-mondtam és válaszát meg sem várva elterültem a zöld pázsiton.