Kim Ha Tae & Woo SeJoon

Számítottam rá, hogy ezzel kiérdemlek egy pofont, szóval nem lepett meg különösebben, csak jobban csípett, mint gondoltam. Ennek ellenére csak vigyorogva néztem, mit szerencsétlenkedik. Majd játszi könnyedséggel beelőztem.
  - Hajrá, csak meg ne üsd a bokát! - kacsintottam rá, miután kinyitottam az ajtót.
  Megfordultam, és még mindig mosolyogva elindultam a lifthez. Lehet nem történt semmi, de a képtelen viselkedésével, így is feldobta az estét.

Felpofoztam.
-Barom.-motyogtam magam elé. Bár el voltam gyengülve az alkoholtól, volt bennem annyi erő, hogy ott maradjon a nyoma.
Felpattantam, de ez nem volt jó ötlet, mert megszédültem és visszaestem. Megpróbáltam mégegyszer. Ezúttal sikerült. Elmentem mellette. Felkaptam a cuccom és elindultam az ajtó felé.
-Tudod mit? Megfogadom a tanácsod és elmegyek,- fordultam felé- de nem menekülök el. Megerősödöm és utána véget vetek az egésznek.- meglepett a hangom határozottsága. Rámosolyogtam és elindultam az ajtó felé.

Már nyitottam az ajtót, amikor utánam kiáltott, és elkezdtek belőle ömleni a szavak, amin csak mosolyogni tudtam.
  - Miért kész bocsánatot? - indultam el felé, majd közvetlenül előtte lehajoltam, hogy egy vonalba kerüljön a szemünk. - Amit mondtál pontosan igaz. Nem érdekel senkinek az érzése, így a kis kifakadásod is hidegen hagy. De te mit vártál? Hogy meghatódok, majd átölelve megnyugtatlak szép hazugságokkal, míg álomba nem merülsz? Erre igazán kíváncsi vagyok most - vigyorogtam. - De azért mondok valamit a történetedre. Menekülj el mindenkivel, vagy egyedül és próbálj meg az álomvilágodban élni, vagy változz meg kicsit és légy keményebb, akkor talán nem kezdesz el bőgni mindenki előtt! - nyúltam előre letörölni egy könnycseppet, majd a füléhez hajoltam, továbbra is az arcán tartva a kezem. - Ha az utóbbit választod, szívesen bevezetlek egy-két dologba!

-Várj!-kiáltottam utána. Nem akartam egyedül lenni.- Szerinted én akartam belekeveredni ebbe az egészbe? Önszántamból teszem, amit teszek?Utálom ezt az egészet. Ott akarom hagyni. De tudom, hogy nem lehet, mert azzal nem csak magamat sodrom veszélybe.- elkezdtek folyni a könnyeim. Már nagyon ki akart törni belőlem. GeunJaenak is el kellet volna mondanom ezt és akkor talán megérti.- Tudod mit? Lehet, hogy gyerekes vagyok, de nekem legalább vannak érzéseim és nem vagyok egy érzéketlen barom, aki csak játszadozik az emberekkel és még élvezi is.- elfogott a düh. Elgem volt már abból, hogy mindenki beleköt abba amit csinálok. Nem szabad alkoholt fogyasztanom. Rossz hatással van rám. Zavaros lesz a fejem már a legkissebb mennyiségtől is.
Sejoonra néztem.
-Ne haragudj, ha megbántottalak. Csak kicsit a fejembe szállt a pia.

Becsuktam magunk mögött az ajtót, de megálltam két lépésre.
  - Hát én sem - mondtam halkan, ledöbbenve nézve. Ez ennyire nem ismerne engem? Oké, ritkán találkozunk, mivel nem sokszor jön a bázisra, és általában mindig a csajozós oldalamat mutattam neki, de a bandában mindenki tudja, hogy nem a kedvességemről vagyok híres.
  - Ne meséljek még egy esti mesét is? - kérdeztem gúnyosan. - Azt hittem egy érett nő vagy, de úgy tűnik hatalmasat tévedtem, ennél jobban nem is viselkedhetnél gyerekesebben a te korodban. Keresnivalód nem lehetne köztünk - pont mint az apádnak, egészítettem még ki magamban. Majd meg is fordultam, hogy otthagyjam. Rosszul lettem tőle hirtelen.

-Csak amíg elalszom.- mosolyogtam rá és eltettem a kulcsot.-Ne haragudj, de amikor iszom, olyan vagyok, mint egy gyerek. Egy kisgyerek. Most így belegondolva, nem is volt rendes gyerekkorom. Túl hamar fel kellett nőnöm.-mosolyogtam rá keserűen. Miközben ezt mondtam odamentem az ágyhoz és leültem rá.- De nem is tudom miért beszélek ilyesmiről.-fintorodtam el, úgy, ahogy a gyerekek szoktak, amikor valami olyasmiről van szó, ami nem érdekli őket.
Lerugtam a cipőmet és hanyatt dőltem az ágyon. Iszonyatosan szédültem. Lehunytam a szemem és úgy mondtam neki.
-Lehet még egy gyerekes kérésem?- kérdeztem, de nem vártam meg a válaszát, mert rögtön folytattam.- Megfogod a kezem, amíg el nem alszom?

Csak a szokásos, ahogy mondta, már kezdett elegem lenni a rendszeres belepofátlankodásukból. Miért nem bírnak megmaradni a saját helyükön? 
  Azon járt az agyam, mit lehetne velük tenni, amikor váratlanul megölelt és egy puszit nyomott az arcomra. Na most akkor mit is akar? Nem szerettem az ilyen változó viselkedést a lányoknál, és mivel el is engedett rögtön, hogy bemenjen, én is megfordultam. De megláttam, mennyire szerencsétlenkedik a kulccsal, így visszaléptem és kikaptam a kezéből.
  - Hagyd, majd én! - Csúsztattam bele simán a lyukba, majd kitártam az ajtót. - Biztos nem akarsz társaságot? - kérdeztem, miközben megfogtam a kezét és beleraktam a kulcsot.

-Ja, igen. Csak a szokásos.-mondtam kicsit látszólag egyhangúan, pedig csak próbáltam ne kidobni a taccsot.-Tudod, csak a szokásos. A másik maffia tagjai próbálták szabotálni. Szerencsére nem történt nagyobb baj.- mosolyogtam rá. Vagy valami olyasmi...- Nem lett sebesült. Csak én estem rá a vállamra.-hazudtam. Nem akartam elmondani GeunJaet. Az se neki, sem nekem nem lett volna jó.
Mikor megérkeztünk a szobámhoz szembefordultam vele.
-Köszönöm, hogy felkísértél.-mondtam, és valószínűleg az alkohol miatt, megöleltem és megpusziltam. Józanul biztos nem teszek ilyet. Megfordultam, hogy bemenjek a szobámba, de szédülés miatt nem találtam bele a zárba a kulccsal.

- Élvezem az életet - vontam meg a vállam.
  Kicsit sértette az egómat ugyan, hogy azonnal eltolt, ennek ellenére gyorsan odaugrottam, amikor pár lépés múlva elkezdett elesni, és elkaptam.
  - Felkísérlek inkább, mielőtt kitöröd a nyakad - vigyorogtam majd megfogva a kezét elindultam vele a lifthez. - Hányadikon vagy? - kérdeztem, aztán megnyomtam az emelet számát. 
  - Jut eszembe hallottam, hogy a tegnapi átadásnál megint zűr volt, de részleteket nem - fordultam felé kérdőn. Annyira lefoglaltak a saját ügyeim, hogy el is feledkeztem eddig róla.

-Mit csinálsz?- toltam el magamtól. Bár nem voltam teljesen magamnál, tisztában voltam vele, hogy szórakozik. 
Ágyba akart vinni. Elléptem mellőle, hogy meg legyen a kellő távolság.
-Jó éjszakát és üdvözlöm apukádat.- köszöntem el és elindultam a szobám felé. Útközben megbotlottam és mivel a pia miatt gyengébb volt az egyensúlyérzékem elkezdtem dőlni.
Már felkészültem, hogy elvágódom a padlón, amikor Sejoon elkapott.
-Köszönöm.-motyogtam magam elé.

Míg ő végzett két pohárral, én csak azt az egyet iszogattam. Nem voltam nagy ivós, általában mindig a látszat kedvéért ittam meg eggyel, elvégre nem árt, ha tiszta a fejed. Bármikor történhet valami, és az emberek véletlen fecsegésére is jobban fel lehet figyelni.
  Visszafojtottam a mosolygásom a felállásra tett ügyetlen próbálkozásától. Lehet tényleg jó estém lesz.
  - Persze - fogtam meg a kezét. - Úgy látom nem bírod valami jól az alkoholt - mondtam, majd leszálltam a székről, és segítettem neki is. Ettől pár centi távolság lett közöttünk. Ezt azonnal ki is használtam, előrehajoltam és megcsókoltam. Kihasználtam a helyzetet, befolyásolható állapotát, de ezek engem sose tartottak vissza. Egyébként is régóta kíváncsi voltam már, hogyan csókol.

-Nem tudom.- válaszoltam a kérdésre és kortyoltam egy nagyot az italból. Jó erős volt.- Csak annyit írtak, hogy elutaztak.
Kortyoltam még egyett.
Miután megittam kértem még egyet, amikor megérkezett azt is gyorsan megittam. Éreztem, hogy kezdek rosszul lenni, ezért gondoltam, ennyi elég volt és elindultam a szobámba, mivel holnap suli. Vagyis elindultam volna, ha feltudok állni. Abban a pillanatban, hogy felálltam elfogott az émelygés, ezért visszahuppantam.
-Sejoon, segítesz?-nyújtottam felé a kezem és könyörgön néztem rá.

- Miért nem kerestél meg engem? Kényelmesen elfértél volna nálam is - vigyorogtam rá. 
  Végignéztem rajta, mint mindig most is jól nézett ki. Szívesen megismertem volna jobban, legalábbis testi értelemben, de nem igazán hajlott a dologra. Talán most lesz esélyem, főleg mivel csak ketten vagyunk és iszik. Eddig jobban a bázison futottunk össze néhányszor. 
  - Nem, egy barátommal találkoztam - hazudtam szemreppenés nélkül. - Na és hova mentek a szüleid? - kérdeztem közömbösen. Az apja kezdett nagyon útban lenni, de DongWan szerette, így elég nehéz lett volna bárkinek átvenni a helyét.

Mivel sehogy sem sikerült elaludni, felöltöztem és lementem a bárba. Egy ismerős hangot hallottam, ahogy nekem szól.
 -Szia Sejoon.-léptem oda hozzá.- Apuék elutaztak, én meg elhagytam a kulcsomat. Most meg nem tudok aludni.-válaszoltam a kérdésére. 
A maffia által ismertem meg Sejoont. Bár csak egy évvel idősebb nálam, még csak futólag beszélgettünk. Megpróbált már felszedni, de tudom, hogy nagy nőcsábász, ezért inkább nemet mondtam. 
-Veled mi újság?  Apukád küldött munkaügyben?- kérdeztem miután rendeltem magamnak egy italt.

Az egész napom mászkálásból és az ügyeim intézéséből állt. A legutolsóra egy hotelban került sor, ahol az illető megszállt. Miután elintéztem vele a megbeszélést, úgy döntöttem lazításként megiszok valamit, ezért a szálloda bárrészlegébe vettem az irányt, ami nyitva volt még ilyenkor este.
  Egyszerűen semmi nem úgy akart összejönni, ahogy kellett volna. Az bosszantott különösebben, hogy ez az egész az apám terve, de engem ugráltat mindenhova. Nekem meg persze beleszólást se enged a dologba, pedig lennének jobb ötleteim, amik lehet sikeresebbek is volnának. Mondjuk ez nem gátolt meg abban, hogy magamban szövögessem a terveimet, a megfelelő pillanatra várva.
  Belekortyoltam a kikapott italomba, és felnézve egy ismerős arcot láttam meg. Oldalra fordultam a székemmel, hogy szembe kerüljek a lánnyal.
  - Ha Tae, micsoda öröm! - köszöntöttem vigyorogva, hogy véletlenül se tudjon visszafordulni. - Mi járatban erre? - érdeklődtem, mikor odaért mellém.

K. GeunJae háza

Elindultam a cím felé, ahol a szálloda volt. Felszálltam a buszra, ami arrafele ment. Amikor odaértem, bejelentkeztem. Felmentem a szobába lepakolni. Amikor benyitottam elfogott a magány.
-Szóval ennyi volt.-motyogtam magam elé.
Mivel ebédidő volt lementem az étkezőbe. Rendeltem magamnak ételt. Amíg vártam hátradőltem a székben. Hiányzott GeunJae. Késztetés éreztem, hogy felhívjam, de végül legyűrtem az érzést. Amikor megérkezett az étel nekilattam. Finom volt, de ettem már jobbat.
Eldöntöttem, hogy sétálok egyett ebéd után. Elmentem a közeli parkba. Ott leültem egy padra és átgondoltam a történteket. Időközben rámsötétedett. Visszamentem a szállodába. Megvacsoráztam és felmentem lefürödni. Belebújtam egy pólóba és a köntösbe amit adtak és bebújtam az ágyba. Tévéztem egy kicsit. Miután kikapcsoltam csak forgolódtam. Nem tudtam elaludni. Folyton ő járt a fejemben.